Háromnapos ünnepség színtere volt Dés: a XXII. Samus-fesztivál. Jelen volt két magyarországi küldöttség is. A testvérváros Balassagyarmat és Tokaj. A kultúrházban megnyílt Kósa Róbert Sándornak, a dési Radio Fir kulturális szerkesztőjének a rendezésében bemutatott A keresztszimbólum az erdélyi faluban című etnográfiai kiállítása. A háromnapos program részeként a vendégek meglátogatták a sóbányát, a désaknai református templomot, a dési református templomot. Sikeres volt a sportvetélkedő. A fesztivál fénypontja a népviseletbemutató és együttesek felvonulása, majd a gálaműsor volt. A dési Aranyeső kis- és nagycsoportja képviselte a magyar folklórt. /Lukács Éva: Dés. Maradandó emlék az idei Samus-fesztivál. Tovább bővültek a testvérvárosi kapcsolatok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2000. február 12.
Kozma Dezső egyetemi professzor, irodalomtörténész több mint negyven esztendeje tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékén. Több mint harminc éve a XIX. század második felének, az 1849-1905 közötti korszak magyar irodalmának előadója, közben tart speciális kollégiumokat is. Például a XIX. század végének magyar novellisztikájáról, Kolozsvár irodalmi-művelődési múltjáról, Krúdyról, Ady erdélyi utóéletéről. Emellett újabban a most alakult kolozsvári és kézdivásárhelyi Tanítóképző Főiskolán vendégtanár. Eddig 15 kötete jelent meg, továbbá magyar írók, költők műveiből készült, kísérőszöveggel, jegyzetekkel ellátott összeállításai /16 kötet/, hazai és magyarországi folyóiratokban, lapokban, gyűjteményekben 250-300 tanulmánya, cikke látott napvilágot. Az utóbbi évtizedben sűrűn tartott előadásokat Madách fő művéről, Az ember tragédiájáról. Leggyakrabban a magyarországi Madách Irodalmi Társaság szervezésében évente megrendezett Madách-szimpóziumokon, Balassagyarmaton. Kozma Dezsőt a Madách Irodalmi Társaság Madách-díjjal tüntette ki. Kozma Dezső első könyvét Petelei Istvánról írta, 1969-ben (Egy erdélyi novellista). 1970-ben megvédett doktori értekezésének /Irodalom a kolozsvári századvégen/ egy része A valóság igézete címmel jelent meg, 1972-ben. A Szabadság hasábjain indított sorozatot régi kolozsvári arcokról, amelyek Erdélyi utakon (1997) címmel külön gyűjteményben is eljutottak az olvasókhoz. - Kozma Dezső reméli, mostantól több időt tölthet könyvtárban, mert az utóbbi négy évben - mint a Bölcsészettudományi Kar dékán-helyettesének - sok minden mással is foglalkoznia kellett. /Szabó Csaba: Kozma Dezső professzor Madách-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
2000. augusztus 12.
Aug. 1-7. között Balassagyarmaton rendezték meg Gyarmat nevű városok, és azok testvérvárosainak találkozóját, továbbá ekkor történt a millenniumi zászló átadása, amelyet Dávid Ibolya igazságügyi miniszter hozott a városnak. Balassagyarmat két testvérvárosának /Dés és Ostrolenka/ küldöttsége is megjelent. A vendégek találkoztak az önkormányzatok képviselőivel is. A települések vetélkedőjén a désiek elnyerték a hatalmas serleget. /Lukács Éva: A Gyarmat városok találkozóján. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./
2001. január 17.
Kétnapos /jan. 18-19/ irodalmi rendezvénysorozattal emlékeznek meg Madách Imre születésének évfordulójára a magyarországi Balassagyarmaton. Jan. 19-én átadják a 2001-es Madách-díjakat. Az idei kitüntetettek: Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök, dr. Supka Magdolna művészettörténész és Őze János néptáncos. Tempfli József elmondta, hogy az elismerést azért kapja, mert néhány évvel ezelőtt exhumáltatta Madách feleségének, Fráter Erzsébetnek a földi maradványait, és a Barátok templomának kriptájában helyeztette el. A nagyváradi főpap méltatását Andor Csaba, a Madách Irodalmi Társaság elnöke mondja el. A díjátadás után fáklyás felvonulás lesz, majd megkoszorúzzák a balassagyarmati Madách-szobrot. /Madách-díj Tempfli püspöknek. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 17./
2001. április 21.
Csíkszeredában ápr. 20-án tartották az Országos Diákszínjátszó Fesztivál eredményhirdetését. Az idei fesztivál első díját a brassói Áprily Lajos Gimnázium Grimasz nevű csoportja kapta; második díjas lett a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium Mágamaszk csoportja, a harmadik helyezést pedig a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium Vitéz lelkek csoportja érdemelte ki. A fesztivál 1-3. díjazottja részt vehet a balassagyarmati diákszínjátszó fesztivál döntő szakaszán, 2002 márciusában. /Országos Diákszínjátszó Fesztivál. A fesztivál díjazottjai. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./
2001. október 26.
A Madách Irodalmi Társaság kilencedik szimpóziumát a Balassagyarmat szomszédságában fekvő Szügy művelődési házában tartották meg. Andor Csaba, a Társaság elnöke beszámolt éves tevékenységükről. Győrffy Miklós Madách "egyéb" (a Tragédián kívüli) drámáinak előadástörténete címmel tartott előadást. Asztalos Lajos /Kolozsvár/ Az ember tragédiája katalán nyelvű változatát elemezte. A megjelentek Balassagyarmaton, az egykori Vármegyeházán megtekintették a Madách és a Mikszáth Emlékszobát, részt vettek a helyi önkormányzat, több Nógrád megyei művelődési intézmény és a Madách Irodalmi Társaság képviselői által a költő szobránál tartott koszorúzási ünnepségen. Ezután további előadások hangzottak el. Másnap a jelenlevők Csesztvére látogattak, ahol részt vettek a Madách Irodalmi Napon. A rendezvény a költő múzeum előtti álló szobrának megkoszorúzásával ért véget. /Asztalos Lajos: IX. Madách-szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2001. november 28.
Egy évtizede hagyományos az ősi zilahi kollégiumban az Ady Endre vers- és prózamondó vetélkedő. Idén nov. 24-én tartották meg nyolc szilágysági magyar tagozatos és két magyarországi középiskola versenyzőinek részvételével. Ezúttal az Ady emlékverseny keretében matematikai vetélkedőt is rendeztek, első alkalommal, zilahi, krasznai, balassagyarmati és csengeri versenyzőkkel, valamint román tagozatos tanulókkal. Ez utóbbiak szerezték meg az elsőséget. /(fejér): Ady emlékverseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
2002. szeptember 23.
Szept. 21-én Désen Huber András Város az időben című könyvének bemutatója helyett (író-olvasó találkozóra került sor. A szerző kitért a Déssel kapcsolatos több tízéves gyűjtésére, majd megköszönte a Nemzeti Kulturális Örökség és a Gloria Kiadó (Kolozsvár) segítségét. A Dési Napok ünnepségsorozat keretén belül tudományos ülésszak volt, amelyen néprajzkutatók tartottak előadásokat. A téma: szamosmenti népköltészet és népzene. /Lukács Éva: Dés és Balassagyarmat testvérváros lett Félresikerült könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./
2002. október 4.
A Madách Irodalmi Társaság szeptember 20-án és 21-én a Balassagyarmat szomszédságában fekvő Szügy művelődési házában tartotta tizedik szimpóziumát, amelyen Kolozsvárról Kozma Dezső és Asztalos Lajos vett részt. Asztalos Lajos beszámolt új munkájáról, Az ember tragédiája Gonzalo Navaza galego költővel készített galego változatáról, amely a Társaság kiadásában nemrég látott napvilágot. Kozma Dezső Hit és tudás egymásra találásának lehetőségei a Tragédiában. Két elfelejtett erdélyi Madách-értelmezés című dolgozatát ismertette. Szabó József, a kolozsvári Magyar Színház egykori, a kecskeméti színház jelenlegi rendezője Ex leone leonem! című előadásával megnyitotta a képkiállítást. A felvidéki Palóc Társaság részéről Z. Urbán Aladár író, ipolyvarbói tanár szervezésében a szimpózium résztvevői a felvidéki Alsósztregovára utaztak, megtekintették a Madách Imre szülőházában berendezett Madách-múzeumot. Ezt Lantvirágok címmel Kárpát-medencei Ifjúsági vers- és prózamondó előadó-művészeti verseny követte. /Asztalos Lajos: X. Madách Szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2003. június 30.
A XIV. Szent László-napi kórustalálkozóra került sor jún. 28-én Tordaszentlászlón. Idén huszonöt kórus jött el az eseményre, nem csupán Erdélyből, de az anyaországból és a Vajdaságból is. Tordaszentlászló, Kolozsvár, Budakeszi, Magyarfenes, Bálványosváralja, Balassagyarmat, Nagybecskerek, Szentmihály, Szeghalom, Marosvásárhely, Nagyenyed, Inaktelke, Mákófalva, Nádasdaróc és Bogártelke, Marosújvár, Sepsiszentgyörgy, Kajántó, Aranyosgyéres, Mohács, Gödöllő, Magyarlóna, Szentendre női-, férfi- vagy vegyeskarai léptek fel. Pap Géza, az Erdélyi Református egyházkerület püspöke hirdetett igét. A templomkertben az összéneklésre kijelölt kórusok a Himnuszt, a Székely Himnuszt, illetve Rákóczi Ferenc imáját énekelték el Guttman Mihály, a Romániai Magyar Dalosszövetség tiszteletbeli elnökének vezénylésével. Boldizsár Zeyk Imre, a helyi RMDSZ elnöke kitért a kórustalálkozó tizennégy éves történetére, és hangsúlyozta a zenei anyanyelvünk rendkívüli fontosságát nemzeti kultúránk megőrzéséért folytatott harcban. /Valkai Krisztina: Kórustalálkozó Tordaszentlászlón. Huszonöt kórus lépett fel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./
2003. október 10.
A Madách Irodalmi Társaság szept. 26-án és 27-én tartotta tizenegyedik szimpóziumát. A Balassagyarmat melletti Szügy művelődési házában Andor Csaba elnök nyitotta meg a rendezvényt. Az elnök beszámolt a Társaság éves tevékenységéről, és közölte, az idén első ízben nem kaptak kormánytámogatást. Asztalos Lajos elemezte Neuschloss Károly Marcel, a chilei egyetem tanára által föltehetően az 1940-es, 1950-es években spanyolra ültetett Tragédia-változatot. A megjelentek Balassagyarmaton részt vettek a költő szobránál tartott koszorúzási ünnepségen. Több előadás hangzott el, köztük Kozma Dezsőé (Kolozsvár) A Madách-kultusz kezdetei Erdélyben címmel. Másnap a szimpózium résztvevői a felvidéki Alsósztregovára utaztak és megtekintették a Madách Imre szülőházában berendezett emlékmúzeumot. A szimpózium munkálatai az épületben Madách Tanulmányi Nap címen folytatódtak. Az egyik előadó, Bíró Béla (Sepsiszentgyörgy) Gnosztikus gondolatok a Tragédiában címen beszélt. /Asztalos Lajos: XI. Madách Szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
2003. november 26.
Ady Endre születésnapján a költő egykori iskolájában, a jelenkori Zilahi Silvania Főgimnáziumban tartották meg a szilágysági középiskolások versmondó vetélkedőjét. Mindhárom zilahi magyar tagozatú iskola mellett részt vettek Szilágysomlyó, Szilágycseh, Kraszna és Sarmaság versenyzői. Immár évtizedes hagyománynak megfelelően ezúttal is érkeztek versmondók Balassagyarmatról, a Mikszáth Kálmán Vendéglátóipari Szakközépiskolából viszonozni a testvériskola, a zilahi főgimnázium tanulóinak ottani versenyen való részvételét. /Adyra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
2002. február 20.
A Külügyminisztérium jóváhagyta a magyarországi Tokajjal és Balassagyarmattal aláírandó testvérvárosi szerződés szövegét, közölte Balogh Réka, a dési polgármesteri hivatal külügyi kapcsolatok irodájának képviselője. /Lukács Éva: Testvérvárosok: Tokaj és Balassagyarmat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
2006. október 4.
A Madách Irodalmi Társaság szeptember 22-23-án tartotta tizennegyedik szimpóziuma őszi ülés-szakát Csesztvén, Madách Imre édesanyja kúriájához, a Majtényi-kúriához közeli művelődési házban. A rendezvényt Andor Csaba elnök nyitotta meg. Asztalos Lajos /Kolozsvár/ a Tragédia általa készülő spanyol változatának ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik színét elemezte, majd további előadások következtek. A megjelentek Balassagyarmaton Madách Imre szobra előtt emlékeztek a nagy költőre. Befejezésként a résztvevők ellátogattak a felvidéki Alsósztregovára, ahol megtekintették Madách szülőházát, a Madách-kastélyt és a benne berendezett múzeumot. Örömmel tapasztalták, hogy az előcsarnokban a szlovák előtt terjedelmes magyar szöveg ismerteti a kastély történetét. /Asztalos Lajos: XIV. Madách Szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
2007. szeptember 22.
Szeptember 21-én, a magyar dráma napja alkalmából elismeréseket adtak át, felolvasást, beszélgetést, illetve tanácskozást rendeztek Budapesten és több vidéki helyszínen. A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg. A Magyar Színházi Társaság, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), a Színházi Dramaturgok Céhe és az Új Színház közös rendezvénye az OSZMI konferenciatermében kezdődött. Átadták a Szép Ernő-jutalmat: életműdíjat kapott Hubay Miklós drámaíró, a színpadi beszéd megújításáért pedig Parti Nagy Lajos író, drámaíró részesült az elismerésben. A Madách Irodalmi Társaság és a Szalézi Kollégium szervezésében szeptember 21-én kezdődött a XV. Madách Szimpózium kétnapos ülése. A tanácskozás első napjának programját Csesztvén, a művelődési házban tartották, délután koszorúzást rendeztek Balassagyarmaton, a Madách-szobornál. /Megemlékezések a magyar dráma napján. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./
2008. április 19.
Meghalt Tornay Endre szobrászművész /Zetelaka, 1949. júl. 21. – Kőszeg, 2008. ápr. 7./ Zetelakán a család tizenharmadik gyermekeként született meg, a legkisebb gyermek vált a leghíresebbé. 1973-ban a kolozsvári egyetem szobrászati karán kitűnő eredménnyel államvizsgázott. Rövid ideig Sepsiszentgyörgyön dolgozott, majd 1976-ban Balassagyarmatra költözött, később családjával Kőszegen telepedett le. A kilencvenes években Munkácsy-díjjal tüntették ki. /Bocskay Vince: A szobrászt Tornay Endrének hívták. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 19./ Kőszegen 59 éves korában, súlyos betegségben elhunyt Tornay Endre András zetelaki születésű, Ferenczy-díjas, Munkácsy-díjas szobrászművész, akinek emlékét több, Háromszéken elhelyezett alkotása, köztük a köpeci 1848–49-es emlékmű és a sepsiszentgyörgyi sportcsarnok elé nemrég visszahelyezett térplasztikai alkotás őrzi, emberi tartása sokak számára példakép marad. /Sylvester Lajos: Tornay Endre szobrászművész halálára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 19./
2008. október 8.
A Madách Irodalmi Társaság szeptember 26-án és 27-én, Az ember tragédiája első színpadra vitelének 125. évfordulója jegyében tartotta Csesztvén tizenhatodik szimpóziuma őszi ülés szakát. Az előadók számának növekedése 2005-ben szükségessé tette a tavaszi ülésszakot is. Asztalos Lajos (Kolozsvár) Az ember tragédiája általa készülő spanyol változatának tizenegyedik és tizenkettedik színét elemezte. A tanácskozás előadói és meghívottai Balassagyarmaton megkoszorúzták Madách Imre szobrát. A szimpóziumon további előadások hangzottak el, köztük Kozma Dezsőé (Kolozsvár). A részvevők ellátogattak a felvidéki Alsósztregovára, ahol megkoszorúzták a Madách szülőházán elhelyezett emléktáblát, megtekintették a Madách-kastélyt és a benne berendezett múzeumot. /Asztalos Lajos: XVI. Madách Szimpózium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
2009. október 13.
Emlékezetes múltidézést jelentettek Lacsny Péter és Domonkos László Hunyad megyei könyvbemutatói. Lacsny Péter Maderspach Károly ükunokájaként a családban élő emlékek sokaságát osztotta meg közönségével. Maderspach Viktor három könyvét mutatta be unokája, Lacsny Péter. A budapesti Masszi Kiadó gondozásában megjelenő kötetekről beszélve emlékezett Maderspach Viktor rendkívül olvasmányos, betiltásuk ellenére is sok kiadást megért könyveire. A bemutatott Menekülésem Erdélyből, Az oláhok vérnyomában a Fekete-tengerig, illetve a Páreng-Retyezát című kötetei érdekfeszítő olvasmánynak ígérkeztek. Domonkos László író, esszéista az első világháború magyar borzalmainak és hőstetteinek kevésbé ismert részleteire emlékezett Az elárult hadosztály című művében. A kötet az erdélyi, balassagyarmati és muravidéki önkéntesek hősies ellenállásáról szól, akik igyekeztek megakasztani a trianoni gőzhengert. Az 1918. december 1-i „egyesülés” nyomán benyomuló román csapatokkal szembeni ellenállásra szerveződő Székely Hadosztály a magyar kormány részéről nem igazán kapott támogatást. Ezért beszélhetünk elárult hadosztályról. Hiteles történelmi adatokra támaszkodva bemutatta a három elkeseredett „végvári” küzdelmet. Ugyancsak dokumentált kötetben /Nagyenyedi ördögszekér/ tárta az olvasó elé Domonkos László az 1849. január 8-i nagyenyedi vérengzést. Ezen a napon Nagyenyeden ezernél több védtelen magyar embert mészároltak le a mócvidéki román felkelők. Legalább ennyien pusztultak még el azok, akik a fogcsikorgató fagyban menekülni próbáltak. És porrá égett a város. A pusztítás mértéke a második világháborús Drezdáéhoz volt hasonló, csakhogy itt nem a bombák, hanem az eszeveszett düh lángja pusztított. A gyilkosokat mai napig hősként tisztelik Romániában. Állati kegyetlenséggel pusztított el egy védtelen várost tízezer román hegylakó, – ismertette a szerző Nagyenyedi ördögszekér című kötetét. A nagyenyedi vérengzés, illetve a korábbi Horea féle felkelés volt az, ami borzalmával felborította e vidéken az etnikai viszonyrendszert. Félelmet hagyott maga után, szórvány vidékké téve Dél-Erdélyt – fogalmazott Domonkos László. /Gáspár-Barra Réka: Maderspach Viktor és Domonkos László könyvei. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 13./
2009. november 11.
Készül a közös magyar–szlovák történelemkönyv, amelynek tartalmi ismertetésére november 12–13-án konferenciát rendeznek Balassagyarmaton. A konferencia címe: Közös múltunk – értékekkel és konfliktusokkal. Magyar és szlovák múltértelmezés. Az előadások között a XX. századi nemzetállami történelemértelmezésről, a középkori magyar államiság és a magyar, illetve a szlovák etnogenezis kérdésköréről, a Magyar Királyság nemzetiségi összetételének változásairól a XVIII. század első felében, a XVIII–XIX. század fordulójának nemzeti mozgalmairól és nyelvharcairól, ezek konfliktusairól, a dualizmus korának asszimilációs folyamatairól, a két világháború közötti magyar–szlovák kapcsolatokról, a szocialista rendszer 1948 és 1989 közötti sajátosságairól, a két nemzet történelmének közép-európai összefüggéseiről tájékozódhatnak a résztvevők. /Közös történelemkönyv készül. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./
